Nemzeti tulajdonba tart a reptér!
A balliberális kormányok idején valahogy mindig felpörgött a privatizáció, aminek egyik eklatáns példája volt a ferihegyi reptér dobra verése. A jobboldali kabinet most korrigálna.
A jelenség nem hungarikum, s a kormány szerint javítható a helyzet.
Nyitókép: Shutterstock
Noha a labdarúgó-Európa-bajnokság és a nyár jelentős utasszám-növekedést hozott, az átlagos forgalom még mindig nem haladja meg a koronavírus-világjárvány előtti szintet, vagyis nem a légikikötők kapacitásával van a probléma.
A késéssel közlekedő vagy el sem induló járatok miatt sokszor extrém állapotok alakulnak ki a nagy nemzetközi repülőtereken,
beleértve a Liszt Ferenc repteret is. Egy-egy járat kimaradása még nem számítana jelentős eseménynek, és a késések egy része érthető okokra vezethető vissza. Mára ugyanakkor mindennapossá váltak a járattörlések és az akár többnapos késések. A lapunknak nyilatkozók szerint
az európai légi káoszért elsősorban a diszkonttársaságok tehetők felelőssé.
A fejetlenség egyre nagyobb, a légitársaságok az alapvető törvényi kötelezettségeiket sem tartják be, vagy legfeljebb csak papíron tesznek eleget nekik. Az ügyfelek sorra számolnak be hihetetlen tapasztalataikról.
A károsultak az esetek döntő többségében csak az utolsó pillanatban, a repülőtérre érkezve értesülnek arról, hogy valami nem stimmel a járatukkal, és többórás várakozás után sem lehetnek benne biztosak, eljutnak-e célállomásukra az eredeti tervek szerint. Ráadásul a diszkont-légitársaságok tájékoztatást alig adnak, nem ajánlanak más járatokat, pláne nem foglalnak a tehetetlenül veszteglő utasoknak.
A pórul járó ügyfelek még kártérítésre sem számíthatnak.
Az egyik legmegdöbbentőbb eset a hónap elején történt. A Wizz Air Budapest–Lárnaka járata a repülőtéri tájékoztató szerint többórás késéssel tudott felszállni. A többször változó, összesen hat órát csúszó indulást az utasok közül sokan mégis lekésték, mivel éppen a légitársaságtól kapott kupont váltották be az egyik reptéri étteremben, amikor kiírták a járatuk előzőleg jelzettnél egy órával korábbi indulását, és nem vették észre időben. Értesítést pedig csak azok az utasok kaptak – az utolsó pillanatban –, akiknek volt feladott poggyászuk.
A sokszor mindössze figyelmetlenségre visszavezethető esetek döntő többsége a fapados járatokon utazókat érinti – számol be egybehangzóan több forrásunk. A Wizz Air, a Ryanair és az Easyjet által kínált olcsó repülőjegyek „ára”, hogy a nagy légitársaságokkal ellentétben az utazáson kívül gyakorlatilag semmilyen szolgáltatás nincs benne az útiköltségben, és mindenért külön díjat számítanak fel. Évről évre növekvő profitjukat az egyéb szolgáltatások – poggyászfeladás, helyválasztás – díjaiból, valamint a működési költségek legalacsonyabbra szorításával érik el.
Ezáltal a diszkontcégeknek nincs képviseletük a repülőtereken, késés vagy kimaradás esetén az utasok magukra vannak hagyatva.
Azoknak sem könnyebb a helyzetük, akiknél a nyaralás végén marad annyi költőpénz, amennyiből szállást tudnak foglalni, ha a légitársaság hibájából törlik a járatot. A legtöbben el sem tudják hagyni a repülőteret, vagy sok esetben már a kifutón lévő gépen várakoznak akár tíz órát, extrém esetben azért, hogy kiderüljön, nem jutnak haza a tervezett járattal.
Ilyen anomáliák a nagy légicégeknél nem fordulhatnak elő. A nem fapados járatokat üzemeltető társaságok utasai is gyakran szembesülnek késéssel, ritkábban kimaradással, ám ilyen esetekben van kihez fordulniuk, mivel a reptereken jelen van a társaság képviselete. Nemcsak a hazautazásban segítenek az utasaiknak, de ételt és italt is kínálnak nekik, szükség esetén pedig elszállásolják őket. Mindezt úgy, hogy a menetrend felborulásáért gyakran pont a fapadosok a hibásak.
A diszkonttársaságok a repülőtéri tartózkodás vagy a karbantartás idejét úgy határozzák meg, hogy az csak papíron tartható, a valóságban borítékolhatók a késési láncolatok. Ha egy járat késve indul, akkor késve érkezik, és késve tud visszafordulni az első úti célról. A késés ráadásul a teljes repülőtéri és légi forgalmat megzavarhatja, főleg akkor, ha nincs hely a várakoztatásra.
A szűkös fordulók miatt ez a diszkontjáratok egész napos kiesését okozza.
Ha nagyon rossz az időjárás, vagy valami előre nem látható esemény történik, akkor szinte biztos, hogy a járat el sem tud indulni, leggyakrabban azért, mert lejár a személyzet munkaideje. A pilótáknak ugyanis szigorúan tilos túlórázniuk, ez alapvető repülésbiztonsági előírás.
A repülésre rálátó forrásaink azt tartják a leginkább dühítőnek, hogy a diszkont-légitársaságok erre a káoszra építik fel az alapvető működésüket, mivel így nem kell többet fordítani az üzemeltetésre, miközben jelentős bevételre tesznek szert úgy, hogy az utasok nem jutnak el az úti céljukhoz.
A felelősséget igyekeznek az időjárásra, a légiirányításra vagy a kiszolgálószemélyzetre hárítani,
így kikerülve a kártérítési kötelezettséget.
Ha egy átlagos utasszállító egy nap alatt legalább négy utat megtesz, a késés, kimaradás 700-750 utasnak okoz kárt. Ha csak a jegyárat nézzük, ez legalább 10 millió forintot jelent, de a jegynél akár jóval drágább poggyászfeladás és más szolgáltatások miatt a légitársaság bevétele mindössze két oda-vissza járat esetén meghaladhatja a 20 millió forintot. Ráadásul a járattörlések többségénél az utas nem kapja vissza a jegy árát, így ha nem száll fel a gép, adott esetben még spórol is a szolgáltatást végül nem nyújtó légitársaság. A Wizz Air tavalyi adózás utáni eredménye 370 millió euró volt, a Ryanair pedig 1,92 milliárd eurós nyereségre tett szert.
A Mandinernek nyilatkozók szerint a káosz a koronavírus-járvánnyal is összefügg.
A korlátozások bevezetésekor a légitársaságok és a repülőterek üzemeltetői sok alkalmazottól azonnal megváltak, a pilóták pedig bizonytalan ideig nem repülhettek, ami a kötelező repülési idő kiesése, alkalmassági és egyéb okok miatt nagy károkat okozott nekik. A lezárások feloldásával a légi forgalomban tevékenykedő vállalatok már nem találtak alkalmazottat a fejlett országokban jellemző munkaerőhiány és a felelősségvállaláshoz képest alacsonynak számító fizetésekért. Az utóbbi években nem volt rendkívüli az olyan eset, hogy egy járat azért nem tudott elindulni, mert a földi kiszolgálóknál fellépő létszámhiány miatt
nem volt, aki kipakolja a gépből az utasok poggyászait.
Noha napjainkra nagyjából a járvány előtti szintre kapaszkodott vissza az utasforgalom, és sok területen megszűnt a létszámhiány, ez korántsem jelenti azt, hogy nincs probléma az európai légi forgalom szinte minden területén.
Tűrhetetlennek tartja az áldatlan állapotokat a magyar kormány, és határozott fellépést ígér.
Megteheti, mivel a repülőtér többségi tulajdona tíz év után újra a magyar államé.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arra szólította fel a reptér és a légtér kiszolgálásáért felelős szereplőket, hogy készítsenek akciótervet, amelyben javaslatot tesznek az áldatlan állapotok gyors felszámolására. Közben Tuzson Bence igazságügyi miniszter a fogyasztóvédelmi vizsgálatok kiterjesztésével és szigorú büntetéssel akadályozná meg az érintett légitársaságok sorozatos visszaéléseit.
Az állam a repülőtér üzemeltetésében nem vesz részt, a 80 százalékos tulajdoni részesedés stratégiai érdek – közölte korábban a kormány.
Orbán Viktor miniszterelnök a visszavásárlást követően bejelentette, a következő tíz évben több mint egymilliárd eurónyi beruházás valósul meg a reptéren,
ami magában foglalja egy új terminál építését is. A kormány emellett kiemelten kezeli a 2-es terminál fejlesztését, valamint a repülőtér gyorsforgalmi és gyorsvasúti összeköttetésének megépítését, modernizálását.
A ferihegyi légikikötőt a Gyurcsány-kormány privatizálta 2005-ben. Az ügylet az államnak hátrányos volt: a globális gazdaság ebben az időszakban növekedett, válságnak nyoma sem volt. Az Orbán-kabinet régóta tervezte a vagyon visszaszerzését, ez végül idén júniusban valósult meg. A repteret a jövőben a 20 százalékos részesedésű tulajdonos, a francia Vinci Airports üzemelteti.
A turisztikai szakma üdvözölte az állami többségi tulajdonszerzést.
Szakértők szerint a fejlesztések és a nemzetközi megállapodások jelentős utasszám-emelkedést eredményeznek. Ráadásul a magyar légikikötő adottságainak köszönhetően Közép-Európa légi központjává válhat. Ez azt jelenti, hogy a világ minden tájára indulnának közvetlen járatok, fellendítve a hazai minőségi turizmust. Mindez a nemzetstratégiai érdekeken felül gazdasági érdeke is az országnak.
A hazai turizmus mára egyértelműen kilábalt a világjárvány okozta válságból. A belföldi és a nemzetközi turizmus vendégéjszakáinak száma idén már meghaladja a 2019-es szintet. A reptér fejlesztése ezért stratégiai fontosságú, de
a kormány célja első lépésben a mindennapos káosz megszüntetése, az utasok veszteségének mérséklése.
Ezt is ajánljuk a témában
A balliberális kormányok idején valahogy mindig felpörgött a privatizáció, aminek egyik eklatáns példája volt a ferihegyi reptér dobra verése. A jobboldali kabinet most korrigálna.